-
1 σεισμοὶ
землетрясенияσεισμοίΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > σεισμοὶ
-
2 σεισμοί
землетрясенияσεισμοὶΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > σεισμοί
-
3 σεισμοί
σεισμόςshaking: masc nom /voc pl -
4 σεισμός
σεισμός, οῦ, ὁ (σείω; Eur. et al. in var. senses) a violent shaking or commotion, shock, agitation, in our lit. only of natural phenomena, w. the specific type qualified by contextⓐ most commonly earthquake (Soph., Hdt.+; Diod S 25, 19 ed. Dindorf p. 351, ln. 17 σεισμὸς ἐγένετο δεινός, ὡς ὄρη διαστῆναι; SIG 505; 1116, 6; LXX; TestSol 6:10; ApcEsdr 3:11 p. 27, 21 Tdf.; Philo, Op. M. 59; Jos., Ant. 9, 225 ς. μέγας) Mt 27:54; Ac 16:35 D; Rv 11:13b. Pl. in the account of the Messianic woes Mt 24:7; Mk 13:8; σεισμοὶ μεγάλοι Lk 21:11 (cp. the σεισμοί seen in prospect Pherecyd. 18; Cat. Cod. Astr. VII 186, 8; 22; VIII/3, 174, 21; Boll 131). The σεισμός is accompanied by peals of thunder (Esth 1:1d; cp. Is 29:6) Rv 8:5; 11:19. ς. μέγας a severe earthquake (Lucian, M. Peregr. 39; Jer 10:22; Ezk 38:19) Mt 28:2 (CWebster, ET 42, ’31, 381f); Ac 16:26; Rv 6:12; 11:13a; 16:18ab.ⓑ storm on a body of water, w. waves caused by high winds σεισμὸς μέγας ἐν τῇ θαλάσσῃ Mt 8:24 (cp. vs. 26f where ἄνεμοι is found w. θάλ.; schol. on Pla. 25c τὸ τὸν σεισμὸν ποιοῦν πνεῦμα = ἄνεμος; Artem. 2, 38 σεισμὸς κ. ὄμβρος corresponds to 1, 73 p. 66, 7 χειμὼν κ. ὄμβ.; Diod S 26, 8 Rhodes is swallowed up by a σεισμός [as a result of a storm? or earthquake at sea?]; cp. σείω Maximus Tyr. 9, 6a; 11, 7h.—GBornkamm, D. Sturmstillg. im Mt: Jahrb. d. Theol. Schule Bethel ’48, 49–54).—RAC V 1070–114; BHHW I 425.—DELG s.v. σείω. M-M. EDNT. TW. -
5 κατ-ερείπω
κατ-ερείπω (s. ἐρείπω), niederwerfen, niederreißen; ἃ (πόλις) καπνῷ κατερείπεται τυφομένα Eur. Hec. 477; in tmesi, κατὰ γάρ μιν ἐρείπει πῠρ Orak. bei Her. 7, 140; σεισμοὶ κατήρειψαν πολὺ τῆς κατοικίας Strab. VI, 259; τὸ τεῖχος κατερήρειπτο Hdn. 8, 2, 11; übh. zu Grunde richten, einen Menschen, Plut. Sol. 6. – Der aor. II. κατήριπον hat intrans. Bdtg, niederfallen, hin-, zusammenstürzen, Il. 5, 92, Theocr. 13, 49, wie das IL. perf., τεῖχος κατερήριπεν Il. 14, 55.
-
6 κοσκινηδόν
κοσκινηδόν, nach Art eines Siebes, wie beim Sieben; οἱ σεισμοὶ κοσκινηδὸν καὶ ἡ χιὼν σωρηδόν Luc. Tim. 3; Epist. Saturn. 24.
-
7 ἐπ-έχω
ἐπ-έχω (s. ἔχω), 1) daraufhalten, -legen; ϑρῆνυν, τῷ κεν ἐπισχοίης πόδας Il. 14, 241; Od. 17, 410; – hinhalten, darreichen, κοτύλην τις τυτϑὸν ἐπέσχεν Il. 22, 494; οἶνον Od. 16, 444; μαζὸν παιδί Il. 22, 83, wie μαστὸν νόϑοισι σοῖς ἐπέσχον Eur. Andr. 225; im med., ἐπὶ χείλεσι πρώτη μαστὸν ἐπισχομένη Euphor. Stob. fl. 78, 5; ähnlich γάλακτι δ' οὐκ ἐπέσχον οὐδὲ μαστῷ τροφεῖα ματρὸς οὐδὲ λουτρὰ χειροῖν Ion 1492; vgl. ποτῷ κρωσσόν Theocr. 13, 46; πιεῖν ἐπέσχον Ar. Nubb. 1364; absol., Pax 1133 ἐσϑίω κἀπέχω, was der Schol. »in den Mund stecken« erkl., s. auch unten med. – 2) auf Etwas loshalten, darauf hinrichten, σκοπῷ τόξον Pind. Ol. 2, 98; ἄλλῳ δ' ἐπεῖχε τόξα Eur. Herc. fur. 984, s. auch med. unten; ὀφϑαλμόν τινι, sein Auge auf Einen richten, Luc. D. Mar. 1, 2; τὴν διάνοιαν ἐπὶ μείζοσι γάμοις, animum advertere, Plat. Legg. XI, 926 b; τὴν γνώμην τῷ πολέμῳ Plut. Aemil. 8; a. Sp. – Daher mit Auslassung des Objects intrans., τί μοι ὧδ' ἐπέχεις; was gehst du so auf mich los? Od. 19, 71; vgl. ἐπὶ δ' αὐτῷ πάντες ἔχωμεν 22, 73, u. unter ἔχω. Her. ἐπεῖχε ἐπὶ Λακεδαιμονίους, er richtete sich gegen die Lacedämonier, griff sie an, 9, 59; κατά τινα, 9, 31; τὰς ἐπὶ σφίσι ναῦς ἐπεχο ύσας Thuc. 8, 105, die auf sie losfuhren; eindringen, ὄχλος τε πᾶς ἐπεῖχε Βακχῶν Eur. Bacch. 1131; ὁ δ' ἤδη τὴν ϑύραν ἐπεῖ χε κρούων Ar. Eccl. 317; Sp., ἄνδρα ἐπέχοντα Πύῤῥῳ Plut. Pyrrh. 16; πρός τι, Ant. 66; ταῖς ἀρχαῖς, den Aemtern nachjagen, Ar. Lys. 490. – Mit ausgelassenem νοῠν, Her. ἐπὶ Νάξον ἐπεῖχον στρατεύεσϑαι οἱ Πέρσαι, 6, 96, sie dachten daran, nahmen sich vor, vgl. 1, 80. 153. – 3) anhalten, zurückhalten, hemmen; ῥέεϑρα Il. 21, 144; ἐπισχὼν χρυσόνωτον ἡνίαν Soph. Ai. 834; πῶς ἐπέσχε χεῖρα μαιμῶσαν φόνου 50; μηδ' ἐπίσχωμεν τὸ πλεῖν Phil. 869; ἐπίσχες ὀργάς Eur. Hel. 1642; οὐκ ἐφέξετε στόμα; Hec. 1283; κλῄσας στόμα χρησμοὺς ἐπέσχον Phoen. 866, hielt sie zurück, verschwieg sie; καί τε καὶ αὐτοὺς ὁ στρατὸς ἐπέσχε Thuc. 4, 5; τὴν ζημίαν, aufgeben, 5, 63; Plat. verbindet ἐπέχων καὶ οὐκ ἀνιείς, Theaet. 165 d. – Τινά τινος, Einen wovon abhalten, woran hindern, ὧν ἐπισχήσω σ' ἐγώ Eur. Andr. 160; εἰ οἴεσϑε ἐπισχήσειν τοῦ ὀνειδίζειν τινὰ ὑμῖν Plat. Apol. 39 d; αὐτοὺς τῆς διώξεως Xen. Hell. 6, 5, 14; pass., τὴν φωνὴν ἐπέσχητο, sie konnte nicht reden, Plut. Brut. 15; – mit dem int. u. μή, ὅς σ' ἐπεῖχ' ἀεὶ μή τοι ϑυραίαν γ' οὖσαν αἰσχύνειν φίλους Soph. El. 507, hinderte dich, die Freunde zu beschimpfen; vgl. Phil. 342; ähnlich Thuc. σὲ μήτε νὺξ μήϑ' ἡμέρα ἐπισχέτω ὥστε ἀνεῖναι 1, 129; Xen. συμβουλεύειν ἐπισχήσομεν, wir werden es verschieben oder damit zögern, Mem. 3, 7, 10, geht ins Intraus. über. – Mit Auslassung des Objects, ἑαυτόν u. ä., intrans., an sich halten, zaudern, inne halten, verweilen, warten; Ἀντίνοος δ' ἔτ' ἐπεῖχε Od. 21, 186; ἐπίσχες, halt an, Aesch. Ch. 883 Prom. 699; ἐπίσχετον μάϑωμεν Soph. Phil. 535; ἀλλ' ἐπίσχες ἕως ἂν σκέψωμαι Plat. Charm. 165 c; μῶν ἐπισχεῖν σοι δοκῶ Ar. Pax 1042; πρὶν ἂν τελευτήσῃ ἐπισχέειν μηδὲ καλεῖν κω ὄλβιον, d. i. seine Meinung zurückhalten, Her. 1, 32; ἐπισχὼν ὀλίγον χρόνον 1, 132; Thuc. u. Folgde. Bei Antiph. 5, 73 steht es dem τὸ παράχρημα entgegen, wie Isocr. 4, 175 στρατιὰν ἐπισχεῖν dem ἐπειχϑῆναι. – So mit dem genit., ἐπίσχες τοῠ δρόμου Ar. Av. 1200; τῆς πορείας Xen. Cyr. 4, 2, 12; ἐπέσχον τοῠ λόγου Plat. Lys. 210 e; τοῠ γράφειν Phaedr. 257, sich des Schreibens enthalten, davon abstehen, wenn man nämlich schon angefangen hat; vgl. Parmen. 152 d; so ἐπισχὼν ὧν ὥρμ ηκε Dem. 14, 5 u. A. Auch περί τινος, wo etwa διαλέγεσϑαι, πράττειν u. ä. zu ergänzen, Thuc. 5, 32. 8, 5; Plut. – Eur. Phoen. 449 verbindet es mit dem partic., τάσσων ἐπ έσχον, wie Ar. Equ. 915 εἰς ἣν ἀναλῶν οὐκ ἐφέξεις. – Nach der aus Her. 1, 32 angeführten Stelle wird es bes. bei den Skeptikern der Kunstausdruck: seinen Beifall über Etwas zurückhalten, sich nicht für Etwas entscheiden, Sext. Emp., vgl. ἐφεκτικός. – 4) innehalten, bes. einen Raum, sich darüber hinerstrecken, χῶρον ἅπαντα, ὅσσον ἐπέσχε νέκυς Il. 23, 190, wie ὁπόσσον ἐπέσχε πυρὸς μένος, soweit das Feuer reichte, 238; ἑπ'ὰ δ' ἐπέσχε πέλεϑρα 21, 407; πρὸ τῆς ἐλαίης τοὺς κλάδους γῆν πᾶσαν ἐπισχεῖν Her. 7, 19; vgl. 8, 32 u. bes. 9, 31 ἐπέσχον Κορινϑίους, standen ihnen in der Schlachtordnung gegenüber. Inne haben, in seiner Gewalt haben, Thuc. 2, 101 u. öfter; δαίμονος πάντα ἐπέχοντος Xen. Conv. 8, 1; εὐχαὶ καὶ ϑυσίαι ἐπεῖχον τὴν πόλιν Pol. 3, 112, 8; κραυγὴ ἐπέχει τὴν ἐκκλησίαν D. S. 13, 87. – Ohne Casus, obwalten, die Oberhand haben, übh. statthaben; τύχην, ἣ νῠν ἐπέ χει Dem. 18, 253; ἢν μὴ λαμπρὸς ἄνεμος ἐπέχῃ Her. 2, 96 wie τῶν ἐτησίων ἐπεχόντων Pol. 5, 5, 6; vgl. Plat. Sert. 17, ἐπεὶ σκότος ἐπέσχεν Mar. 20. Vgl. noch σεισμοὶ ἐπὶ πλεῖστον μέρος γῆς καὶ ἰσχυρότατοι ἐπέσχον Thuc. 1, 23, wie D. Cass. 68, 25 ἐπ ὶ πλείο υς ἡμέρας ὁ σεισμὸς ἐπεῖχεν. Aber Her. 4, 199 ist ἐπ' ὀκτὼ μῆνας Κυρηναίο υς ἐπέχει zugleich »er beschäftigt sie«. – Bei Hes. Th. 177 steht das med. in der Bdtg »sich hinerstrecken«; – ἐπισχόμενος βάλεν ἰῷ, sich danach hinrichtend, d. i. darauf zielend, Od. 22, 15; φάσγανα, sein Schwert auf Jem. richten, Ap. Rh. 2, 274; χειρὸς ἐπ ισχόμενος, sich an der Hand haltend, 4, 751, vgl. 1609; ἐπισχόμενος δέπας ἀμφοτέρῃσι πῖνε 1, 472, an senen Mund halten, wie Plat. Phaed. 117 c; aber Conv. 216 a ἐπισχόμενος τὰ ὦτα = sich die Ohren zuhalten; vgl. Plut. Pomp. 55. – Bei Thu. 7, 33 ist ἐπέσχοντο v. l. für ἐπέσχον τό; an sich halten, zögern, ἐπείχετο κατὰ τοὺς Ἀϑηναίο υς Pol. 30, 17 E.
-
8 ἐξ-αίσιος
ἐξ-αίσιος, außer dem Schicksale oder dem Schicklichen, 1) ungebührlich, ungerecht, frevelhaft; οὔτε τινὰ ῥέξας ἐξαίσιον Od. 4, 690, vgl. 17, 577; so auch ἐξαίσιος ἀρὴ Θέτιδος Il. 15, 598. – 2) das Maaß überschreitend, ungewöhnlich, ungeheuer; δεῖμα Aesch. Suppl. 514; χειμών Plat. Tim. 22 e; σεισμοί 25 c; von ungewöhnlich starken Stürmen u. dgl., ἄνε-μος Xen. Hell. 5, 4, 17; ὄμβροι Cec. 5, 18; χειμῶνες Arist. mund. 6; βροντή Pol. 18, 3, 7; Luc. Necyom. 4; – γέλωτες Plat. Legg. V, 732 c; φυγή Xen. Hell. 4, 3, 8; βοή D. Sic. 13, 99; ἐξαίσιοι τὸ μέγεϑος 3, 49; ἐξαίσιοι τοῖς μεγέϑεσιν 3, 29; κῆτος Anton. Lib. 3. – Adv., Themist. or. 25.
-
9 αναπαλλω
поэт. ἀμπάλλω (aor. ἀνέπηλα)1) взмахивать, размахивать(ἔγχος Hom.)
οἱ ἀναπάλλοντες (σεισμοί) Arst. — встряскообразные землетрясения2) med.-pass. подпрыгивать, подскакиватьὡς εἶδ΄, ὣς ἀνέπαλτο Hom. — как увидел, так подскочил;
τὸν αἰθέρα ἀμπάλλεσθαι Eur. — порхать по воздуху;ἥ καρδίη ἀνεπάλλετο Luc. — сердце затрепетало3) возбуждать, натравливать(τινὰ ἐπί τινι Eur.)
-
10 εξαισιος
2 и 31) несправедливый, нечестивый, дурной(ῥέξαι ἐξαίσιόν τινα Hom.)
2) страшный, ужасный(Θέτιδος ἀρή Hom.)
3) необычайный, невиданный, небывалый(δεῖμα Aesch.; ἄνεμος Xen.; σεισμοί Plat.; χειμών Plat., Arst.; ὄμβροι Xen., Arst.; βροντή Polyb., Plut.; ὑετοί Plut.)
ἐ. τὸ μέγεθος Diod. — необыкновенной величины4) безудержный, неудержимый(φυγή Xen.; γέλωτες καὴ δάκρυα Plat.)
-
11 λοιμος
ὅ1) чума, поветрие, зараза, мор(λιμὸς καὴ λ. Her. λοιμοῦ σκηπτός Aesch.; λοιμοὴ καὴ σεισμοί NT.)
2) перен. чума, язва, опасный и вредный человек Dem. -
12 κατερείπω
A throw or cast down,Ἴλιον κατερεῖψαι Pi.Pae. 8.33
; κατὰ γάρ μιν ἐρείπει πῦρ Orac. ap. Hdt.7.140;σεισμοὶ κατήρειψαν πολὺ τῆς κατοικίας Str.6.1.6
, cf. Max.Tyr.1.3: metaph., κ. τινά ruin, corrupt him, Plu.Sol.6:—[voice] Pass., fall in ruins, of Troy, E.Hec. 477 (lyr.); [τὸ τεῖχος] κατερήρειπτο Hdn.8.2.4
codd.;κατερηρειμμένα IG 5(1).538.22
([place name] Sparta); κατηριμμένα ib.12(5).1097.11 (Ceos, ii A.D.), 12(3).324.17(Thera, ii A.D.).II intr. in [tense] aor. 2, fall down, fall prostrate, [ὑπὸ ποταμοῦ] ἔργα κατήριπε κάλ' αἰζηῶν Il.5.92
;κ. ἐς μέλαν ὕδωρ Theoc.13.49
: [tense] pf.,τεῖχος μὲν γὰρ δὴ κατερήριπεν Il.14.55
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατερείπω
-
13 τρόμος
τρόμος, ὁ,A trembling, quaking, quivering,1 from fear,πάντας ἕλε τ. Il.19.14
;ὑπό τε τ. ἔλλαβε γυῖα 3.34
, etc.;τ. μ' ὑφέρπει A.Ch. 463
(lyr.), cf. E.Ba. 607 (troch.);τ. καὶ ἔκστασις Ev.Marc.16.8
; from love,τ. δὲ παῖσαν ἄγρει Sapph. 2.13
: pl., shiverings, Hp.Coac.92.2 from cold,τ. καὶ ῥῖγος Pl.Ti. 62b
, cf. 85e;γίνεται ὁ τ. διὰ κατάψυξιν Arist.Pr. 871a33
: generally,ἰνῶν ἀτονία καὶ τ. Phld.Acad.Ind.p.76M.
;περὶ τ. Gal.7.584
.3 of earthquakes, Arist.Mete. 366b18, Mu. 396a10;σεισμοὶ ἐν γῇ καὶ τρόμοι Plu.2.373d
. -
14 χάσμα
A yawning chasm, gulf, χ. μέγα, of Tartarus, Hes.Th. 740;Ταρτάρου.. ἄβυσσα χ. E.Ph. 1605
;χ. γῆς Hdt. 7.30
;τὰ χ. τῆς γῆς Pl.Phd. 111e
; χθονός, πέτρας, E. Ion 281, IT 626;σεισμοὶ καὶ χάσματα Jul.Laod.
in Cat.Cod.Astr.1.134.II open, gaping mouth,χ. θηρός E.HF 363
(lyr.); as forming a helmet, Id.Rh. 209; of a yawning gulf,χάρυβδις.. ἄρμα περιβαλοῦσα χάσματι Id.Supp. 501
;Σκύλλης χάσμασιν AP11.379
(Agath.); χ. φάρυγος, of a lion, ib.6.218 (Alc.);χ. ὀδόντων Anacreont.24.4
, etc. -
15 ἀναπτύσσω
Aἀνεπτύχθαι E.El. 357
: [tense] aor. [voice] Pass.ἀνεπτύχθην Hp.Judic.3
, but- επτύγην Int.48
:— unfold the rollson which books were written, open for reading,ἀ. τὸ βιβλίον Hdt.1.125
, cf. 48;δέλτων ἀναπτύσσοιμι γῆρυν E.Fr. 370
: also ἀ. πύλας, κύτος, undo, open, E.IT 1286, Ion39;χλαμύδα Plu.Demetr.42
; evenχεῖλος Opp.H.3.247
; ἀναπτύξασ χέρας with arms outspread, E.Hipp. 1190;σεισμοὶ -ξαντες τὴν ἁρμονίαν τῶν ὀρῶν Philostr.Im.2.17
:—[voice] Med., fold up, Arist.PA 664b27, al.b cut open, of freshly killed animals, Pherecyd 97 J., Philum.Ven.17.3, PMag.Leid.V.10.1, etc.c ruminate, chew, Opp.H.1.137.2 unfold, disclose,πᾶν ἀ. πάθος A.Pers. 254
, 294;πάντ' ἀναπτύσσει χρόνος S.Fr. 301
;ἀ. πρὸς φῶς Id.El. 639
, cf. E.HF 1256;φρένα πρός τινα Id.Tr. 662
: in later Prose, Porph. Antr.4.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀναπτύσσω
-
16 ἐναποσημαίνω
A indicate or point out in,ἱστορίᾳ Plu.Cim.2
:—[voice] Med., impress or stamp on a thing,σεισμοὶ τὴν ἁρμονίαν τῶν ὀρῶν ἐναπεσημήναντο τοῖς τμήμασι Philostr. Im.2.17
, cf. Ph.1.291.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐναποσημαίνω
-
17 ἐξαίσιος
1 outstepping right, lawless, ῥέξας ἐξαίσιον having done some lawless act, Od.4.690; ἦ τινά που δείσας ἐ... fearing some lawless man, 17.577;Θέτιδος.. ἐ. ἀρήν Il.15.598
;ἀφροσύναι B.14.58
.2 of omens, portentous, opp. ἐναίσιος, D.C. 38.13: [comp] Sup., Id.45.17.3 of things, extraordinary,ἐ. τὸ θερμόν Hp.Epid.7.94
; violent, of a wind, Hdt.3.26, X.HG5.4.17; χειμών, σεισμοί, Pl.Ti. 22e, 25c;ὄμβροι X.Oec.5.18
;ἐ. δεῖμα A.Supp. 514
;γέλωτες καὶ δάκρυα Pl.Lg. 732c
: ἐ. φυγή headlong flight, X.HG4.3.8;ἐ. βρονταί Plb.18.20.7
, cf. J.BJ4.4.5;ὑπουργία Vit.Philonid.p.5C.
;κάλλος Ph.2.166
;χελῶναι ἐ. τοῖς μεγέθεσιν D.S.3.21
;ἐ. τὸ μέγεθος καὶ τὸ ὕψος Id.13.82
. Adv.- ίως Them.Or.26.312d
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐξαίσιος
-
18 ἐπέχω
A , D. 45.88: [tense] aor. ἐπέσχον, imper. ἐπίσχες, inf. ἐπισχεῖν; poet. (lyr.),ἐπέσχεθον A.R.4.1622
: [tense] pf.ἐπέσχηκα Supp.Epigr. 1.362.12
(Samos, iv B.C.):— have or hold upon, θρῆνυν.., τῷ κεν ἐπισχοίης (v.l. ἐπίσχοιας)λιπαροὺς πόδας Il.14.241
, cf. Od.17.410; ποτῷ κρωσσὸν ἐ. hold it to or for.., Theoc.13.46; λόγον ζωῆς ἐπέχοντες (sc. κόσμῳ) holding it out like a torch, Ep.Phil.2.16:—[voice] Med., hold by,χειρός A.R.4.751
.II hold out to, present, offer,οἶνον ἐπισχών Il. 9.489
;ἐπέσχε τε οἶνον ἐρυθρόν Od.16.444
;κοτύλην.. ἐπέσχε Il.22.494
; εἴ ποτέ τοι.. μαζὸν ἐπέσχον ib.83, cf. E.Andr. 225; also γάλακτι δ' οὐκ ἐπέσχον οὐδὲ μαστῷ τροφεῖα ματρός I offered not mother's food with my breast, Id. Ion 1492: c. inf.,πιεῖν ἐπέσχον Ar.Nu. 1382
: abs., Id. Pax 1167:—[voice] Med., ἐπισχόμενος (sc. τὴν κύλικα) ἐξέπιεν having put it to his lips, Pl.Phd. 117c, cf. Stesich.7, A.R.1.472, Luc.Tox.37;ἐπὶ χείλεσι.. μαστὸν ἐπισχομένη Euph.92
; present a sum of money, τῇ πόλει Supp.Epigr.l.c.3 simply, hold, ([place name] Panticapaeum); of writings, contain, Philostr.VS2.24.2, cf. 2.9.1.4 enjoin, impose a task, c. dat. pers., Procop.Arc.17, Vand.1.8.III hold or direct towards,ἔπεχε τόξον σκοπῷ Pi.O.2.89
;ἄλλῳ ἐπεῖχε τόξα E.HF 984
:— [voice] Med., abs., ἐπισχόμενος βάλεν ἰῷ having aimed at him he hit him, Od.22.15.b intr., aim at, attack, τί μοι ὧδ' ἐπέχεις; why thus launch out against me? 19.71; in tmesi,ἐπὶ αὐτῷ πάντες ἔχωμεν 22.75
;ἀλλήλοις ἐ. Hes.Th. 711
;ἄνδρα ἐπέχοντα τῷ Πύρρῳ Plu.Pyrrh. 16
;ἐπέχειν ἐπί τινα Hdt.9.59
;τὰς ἐπὶ σφίσι ναῦς ἐπεχούσας Th.8.105
;πρός τι Plu.Ant.66
: c. dat., ἀκτῇσιν ἐπέσχεθον held straight for the beach, A.R.4.1766: abs., E.Ba. 1131.2 ἐπέχειν τὴν διάνοιαν ἐπί τινι direct one's mind to a thing, Pl.Lg. 926b;τῷ πολέμῳ τὴν γνώμην Plu.Aem.8
, etc.; also ἐ. ἑαυτόν τινι attend to him, Pl.R. 399b codd.b abs., ἐπέχειν (sc. τὸν νοῦν) intend, purpose, c. inf.,ἐπεῖχε ἐλλάμψεσθαι Hdt.1.80
, cf. 153, 6.96: c. dat. rei, to be intent upon, ταῖς ἀρχαῖς, διαβάσει, etc., Ar.Lys. 490, Plb.3.43.2, etc.IV hold back, keep in check,ἐπέσχε δὲ καλὰ ῥέεθρα Il. 21.244
;καὶ πῶς ἐπέσχε χεῖρα μαιμῶσαν φόνου; S.Aj.50
; ἐπισχὼν ἡνίαν ib. 847;ἐπίσχωμεν τὸ πλεῖν Id.Ph. 881
; ;οὐκ ἐφέξετε στόμα; Id.Hec. 1283
; χρησμοὺς ἐ. withhold them, Id.Ph. 866; ἐπέχειν τινὰ τῷ ξύλῳ keep him down with the stick, Ar. Pax 1121;τὸ εὐθέως ἐπιχειρεῖν Th.7.33
; confine, as the earth a corpse, AP7.461 (Mel.);ἐ. τῇ χειρὶ τὸ στόμα
cover,Plu.
Cat.Mi.28;ἐπέχομεν τὴν ἐκπνοήν Gal.6.172
;τὰς διαχωρήσεις ἐ. Id.Vict.Att.12
:—[voice] Med.,ἐπισχόμενος τὰ ὦτα Pl.Smp. 216a
:—[voice] Pass.,τοῦ βάθους ἐπεσχημένου J. AJ5.1.3
; to be prevented, hindered,ὑπό τινος PFreib.11.13
(iv A.D.); of the menses, Gal.1.184.b stay or adjourn proceedings,τὰ πρὸς Ἀργείους Th.5.46
; τὴν ζημίαν καὶ τὴν κατασκαφήν ib.63;τὴν δίαιταν D.21.84
; suspend payments, in [voice] Pass., PTeb.337.4 (ii/iii A.D.), cf. PGiss.48.11 (iii A.D.).cἐ. τινά τινος
stop, hinder from,E.
Andr. 160, Ar.Lys. 742, D.S.13.87: c. inf., σε μήτε νὺξ μήτε ἡμέρα ἐπισχέτω ὥστε ἀνεῖναι.. let them not stop thee so that thou neglect.., Th.1.129;ἐ. τινὰ μὴ πράσσειν τι S.El. 517
, Ph. 349; :—[voice] Pass., μηδενὸς ἐπεχομένου no objection being taken, PTeb.327.37 (ii A.D.).d impers., there is a hindrance,Astramps.
Orac.97.3.2 abs., stay, pause,Ἀντίνοος δ' ἔτ' ἐπεῖχε Od.21.186
; refrain, Hdt.1.32, 5.51, 7.139; εἰ δ' ἐφέξετον if you tarry, S.El. 1369, etc.: folld. by a Conj., esp. in imper., ἐπίσχες ἢν.. wait and see whether.., E.Supp. 397;ἐπίσχες ἔστ' ἂν.. προσμάθῃς A.Pr. 697
;ἐ. ἕως.. D.4.1
;μέχρι τοσούτου ἔως.. Th.1.90
; ἐπίσχες, abs., hold! stop! A.Ch. 896, S.OC 856, etc.;ἐπίσχετε, μηδὲ συρίξητε Timocl.2.6D.
;ἐπίσχετον, μάθωμεν S.Ph. 539
, cf. E. Hipp. 567; in part.,ἐπισχὼν ὀλίγον χρόνον Hdt.1.132
, al.; τὸ ἐπισχεῖν, opp. τὸ παραχρῆμα, Antipho 5.73; οὐ πολὺν χρόνον ἐπισχὼν ἧκεν came after a short interval, Pl.Phd. 59e; μικρὸν ἐπισχόντα διεφθείροντο they very shortly died, Thphr.HP4.4.13, cf. Diocl.Fr.43; in Th.2.81 οὐκ ἐπέσχον τὸ στρατόπεδον καταλαβεῖν did not halt for the purpose of occupying a camp (unless it, = ' had no intention of occupying').b c. gen. rei, stop or cease from,ἐπίσχες τοῦ δρόμου Ar.Av. 1200
;τῆς πορείας X.Cyr.4.2.12
;τούτου Th.8.31
; alsoἐ. περί τινος Id.5.32
, cf. 8.5: so c. inf., leave off, cease to do, X.Mem.3.6.10: c. part., cease doing,ἀναλῶν οὐκ ἐφέξεις Ar.Eq. 915
(lyr.), cf. E.Ph. 449.c as technical term of the Sceptics, suspend judgement, doubt, Str.2.1.11, Ph.1.387, S.E.P.1.196;ἐ. ἐν τοῖς ἀδήλοις Plu. 2.955c
;< πρὸς> τὰ ἄδηλα Arr. Epict.1.7.5
.3 [voice] Med., maintain reserve,ἐπείχετο [ἡ σύγκλητος] κατὰ τοὺς Ἀθηναίους Plb.30.19.17
(s. v.l.).V reach or extend over a space,ἐπτὰ δ' ἐπέσχε πέλεθρα Il. 21.407
; ὁπόσσον ἐπέσχε πυρὸς μένος so far as the fire reached, 23.238, cf. Hdt.7.19, Th.2.77, f.l. in Hp.Aër.5, etc.: [tense] aor. [voice] Med., ἐπέσχετο he lay outstretched, Hes. Th. 177; prevailed over..,Epigr.Gr.
793.5 ([place name] Apollonia);ἀφορία ἐ. τὸν βίον Longin.44.1
.VI have power over, occupy a country,οἱ Σκύθαι τὴν Ἀσίην πᾶσαν ἐπέσχον Hdt.1.104
, cf. 108, 8.32, Th.2.101, 7.62, etc.; of things, ἐπ' ὀκτὼ μῆνας Κυρηναίους ὀπώρη ἐ. occupies or engages them, Hdt.4.199;τὴν πόλιν ἐπεῖχε κλαυθμός Plu.Oth.17
; ὧν τὰς χρόας τὸἡμερινὸν φῶς ἐ.
overspreads,Pl.
R. 508c:κραυγῆς ἐπεχούσης τὴν ἐκκλησίαν D.S.13.87
; : generally, occupy, τὴν κρατίστην μοῖραν ἐ. hold the foremost place, Longin.9.1, cf. 44.12;ὕλης ἐ. τάξιν Stoic.3.27
;τὴν γῆν κέντρου λόγον ἐπέχουσαν D.L.7.155
, cf. Placit.3.Praef.;τὸν τέλειον ἐ. λόγον Gal.19.160
; δίκην ἐπέχειν ἡμᾶς φυτῶν we are like plants, MenoIatr. 6.18.2 abs., prevail, predominate,ἢν μὴ λαμπρὸς ἄνεμος ἐπέχῃ Hdt.2.96
; ; πάντῃ ἐπεῖχε γαλήνη Timo 63; [τῶν νεῶν] ἐπὶ πολὺ τῆς θαλάσσης ἐπεχουσῶν
being spread over..,Th.
1.50;τὴν [τύχην].., ἣ νῦν ἐπέχει D.18.253
;ἐτησίων ἐπεχόντων Plb.5.5.6
.b of Time, continue,τὴν θύραν ἐπεῖχε κρούων Ar.Ec. 317
; continuously,Pl.
Tht. 165e;ἐπὶ πλείους ἡμέρας ὁ σεισμὸς ἐπεῖχεν D.C.68.25
; σκότος, νὺξ ἐπέσχε, came on, Plu.Mar.20, Crass.30, etc. -
19 ἐπικλίντης
A moving sideways, [σεισμοὶ] ἐπικλίνται earthquakes that move at acute angles, Arist.Mu. 396a1 (v.l. ἐπικλίται: ἐπικλινίαι (sic) Lyd.Ost.53 codd.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπικλίντης
-
20 μῡκάομαι
μῡκάομαιGrammatical information: v.Meaning: `low, bellow', of cattle, metaph. `roar, creak' (mostly poet.).Compounds: Also with prefix, e.g. ἀμφι-, παρα-, (κ 413), -- As 2. member e.g. in ἐρί-μῡκος `(bel)lowing loudly' (Hom.). The pair μῠκεῖν: μέμῡκα agrees with κρᾰγεῖν: κέκρᾱ-γα, λακεῖν: λέληκα a.o.; to these came after the intensives the present μυκάομαι with the innovation μυκήσασθαι (βέβρῡχα: βρῡχάομαι; Fraenkel Nom. ag. 2, 95 n. 3 [p. 96]); on the middle diathesis Schwyzer-Debrunner 227.Derivatives: Nom. actionis: μῡκ-ηθμός m. `the bellowing' (Il.; Chantraine Form. 137, Porzig Satzinhalte 236), - ημα `id.' (E., Arist., Call.), - ησις `id.' (Arist.); backformation μυκή `id.' (A. R.). Nom. agentis: μυκ-ητής, Dor. - ατάς `the bellowing' (Theoc.), - ήτωρ `id.' (Nonn.), - ητίαι σεισμοί (Arist.; " σείοντες την γῆν μετὰ βρόμου"; cf. on βρασματίας s. βράσσω); μυκάμων `bellowing' (Hymn. Is.). Adj. μυκητικός `bellowing' (Corn., S. E.). Adv. μυκηδόν `with bellowing' (unknown. poet POxy. 864, 22).Etymology: The Greek verb has immediate agreements in Balto-Slavic and Germanic area: Lith. mūkiù, mū̃kti `bellow', Slav., e.g. Russ. myčátь, Ukr. múkaty, MHG mūhen `id.'; besides with IE *g Lat. mūgiō etc., s. 2. μύζω. WP. 2, 310, Pok. 751 f.; cf Fraenkel and Vasmer s.vv., Lidén GHÅ 40 (1934): 3, 35 ff (for Germ., esp. the Nord., important).Page in Frisk: 2,266Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > μῡκάομαι
- 1
- 2
См. также в других словарях:
σεισμοί — σεισμός shaking masc nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
εγκατακρημνισιγενείς σεισμοί — Είδος σεισμών, οι οποίοι είναι μικρής σπουδαιότητας και εμφανίζονται σπάνια. Έχουν μικρή καταστρεπτική ενέργεια και η έντασή τους σπάνια πλησιάζει την ένταση ενός μεσαίου τεκτονικού σεισμού. Εξαιτίας της μικρής έκτασής τους, καθώς και του… … Dictionary of Greek
σεισμός — Κατάσταση σφοδρής και ταχύτατης δόνησης μεγάλων ή μικρών τμημάτων του φλοιού της Γης, που προέρχεται από ενδογενή αίτια. Όταν σε μια ζώνη του εσωτερικού της Γης συμβεί μια απρόβλεπτη διατάραξη της ισοστατικής ισορροπίας των μαζών, με σύγχρονη… … Dictionary of Greek
ηφαίστειο — Στην πιο απλή του έκφραση, το η. είναι μια σχισμή του φλοιού της Γης που επικοινωνεί με μια βαθιά μαγματική ζώνη. Υπό ορισμένες συνθήκες η σχισμή αυτή επιτρέπει την έξοδο ρευστού ή στερεού υλικού υψηλής θερμοκρασίας. Συνήθως ένα μέρος του υλικού… … Dictionary of Greek
Ελ Σαλβαδόρ — Επίσημη ονομασία: Δημοκρατία του Ελ Σαλβαδόρ Έκταση: 21.041 τ. χλμ Πληθυσμός: 6.178.700 κάτ. (2003) Πρωτεύουσα: Σαν Σαλβαδόρ (504.000 κάτ. το 2003)Κράτος της Κεντρικής Αμερικής. Συνορεύει στα ΒΔ με τη Γουατεμάλα και στα Α με την Ονδούρα, ενώ στα… … Dictionary of Greek
Πελοπόννησος — I Ιστορική και γεωγραφική περιοχή της Ελλάδας, η νοτιότερη και μεγαλύτερη χερσόνησος της χώρας και η νοτιότερη της Ευρώπης. Εκτείνεται μεταξύ των παραλλήλων 38° 20’ (ακρωτήριο Δρέπανο) και 36° 23’ (ακρωτήριο Ταίναρο) και των μεσημβρινών 210° 10’… … Dictionary of Greek
κρήτη — I Νησί (8.331 τ. χλμ., 601.131 κάτ.) της νοτιοανατολικής Μεσογείου, σε απόσταση περίπου 100 χλμ. ΝΑ της Πελοποννήσου. Πρόκειται για το μεγαλύτερο σε έκταση νησί της Ελλάδας (δεύτερο είναι η Εύβοια με έκταση 3.658 τ. χλμ.), το πέμπτο της Μεσογείου … Dictionary of Greek
κως — Νησί (290,27 τ. χλμ., 30.949 κάτ.) του Αιγαίου πελάγους, στο νησιωτικό σύμπλεγμα των Δωδεκανήσων, Ν της Καλύμνου και της Ψερίμου, στην είσοδο του Κεραμεικού κόλπου (Κερμέ Κορφεζί) της Μικράς Ασίας. Διοικητικά ανήκει στον νομό Δωδεκανήσου. Είναι… … Dictionary of Greek
Επτάνησα ή Επτάνησος — Ιστορική και γεωγραφική νησιωτική περιοχή (2.307 τ. χλμ., 212.984 κάτ.) που εκτείνεται κατά μήκος των δυτικών παραλίων της Ελλάδας μέχρι τη νότια Πελοπόννησο. Περιλαμβάνει από τα Β προς τα Ν τα νησιά Κέρκυρα, Παξοί, Λευκάδα, Ιθάκη, Κεφαλονιά,… … Dictionary of Greek
Κεφαλονιά — Νησί (781,49 τ. χλμ., 36.404 κάτ.), του Ιονίου πελάγους με πρωτεύουσα το Αργοστόλι. Είναι γνωστό και ως Κεφαλληνία. Αποτελεί το μεγαλύτερο νησί των Επτανήσων και το έκτο μεγαλύτερο της Ελλάδας. Βρίσκεται απέναντι από τον Πατραϊκό κόλπο. Το… … Dictionary of Greek
Tremblements de terre en Grèce — Les principaux tremblements de terre en Grèce sont listés ci après par chronologie : Sommaire 1 Séismes en Grèce à l époque byzantine[1] 2 Séismes en Grèce à l époque ottomane 3 Séismes en Grèce depui … Wikipédia en Français