-
1 Schwyz
-
2 Schwyz
-
3 Schwyz
-
4 швиц
-
5 Kanton
m; -s, -e canton* * *der Kantoncanton* * *Kan|ton [kan'toːn]m -s, -ecanton* * *Kan·ton<-s, -e>[kanˈto:n]m ADMIN canton* * *der; Kantons, Kantone canton•• Cultural note:The name for the individual autonomous states that make up Switzerland. There are 26 Kantone, each with its own government and constitution. The Swiss cantons are: Aargau; Appenzell Außerrhoden; Appenzell Innerrhoden; Basel-Stadt (Basle, urban); Basel-Landschaft (Basle, rural); Bern( Berne); Freiburg; Genf( Geneva); Glarus; Graubünden; Jura; Luzern( Lucerne); Neuenburg( Neuchâtel); Sankt Gallen (St Gall); Schaffhausen; Schwyz; Solothurn; Tessin; Thurgau; Unterwalden nid dem Wald (Nidwalden); Unterwalden ob dem Wald (Obwalden); Uri; Waadt; Wallis; Zug; Zürich* * ** * *der; Kantons, Kantone canton•• Cultural note:The name for the individual autonomous states that make up Switzerland. There are 26 Kantone, each with its own government and constitution. The Swiss cantons are: Aargau; Appenzell Außerrhoden; Appenzell Innerrhoden; Basel-Stadt (Basle, urban); Basel-Landschaft (Basle, rural); Bern (Berne); Freiburg; Genf (Geneva); Glarus; Graubünden; Jura; Luzern (Lucerne); Neuenburg (Neuchâtel); Sankt Gallen (St Gall); Schaffhausen; Schwyz; Solothurn; Tessin; Thurgau; Unterwalden nid dem Wald (Nidwalden); Unterwalden ob dem Wald (Obwalden); Uri; Waadt; Wallis; Zug; Zürich* * *-e m.canton n. -
6 Waldstätte
Pl.; schw., GEOG.: die Waldstätte the four forest cantons of Switzerland: Uri, Schwyz, Unterwalden, and Lucerne* * *die Waldstätte the four forest cantons of Switzerland: Uri, Schwyz, Unterwalden, and Lucerne -
7 Innerschweiz
In·ner·schweiz<->f kein pl the Swiss cantons Uri, Schwyz, Unterwalden (Ob- and Nidwalden), Lucerne and ZugZen·tral·schweiz, In·ner·schweizf central Switzerland, namely the Cantons of Uri, Schwyz, Unterwalden, Lucerne and Zug -
8 швиц
General subject: Schwyz (порода молочного скота) -
9 швицкая порода крупного рогатого скота молочно-мясного направления
Agriculture: SchwyzУниверсальный русско-английский словарь > швицкая порода крупного рогатого скота молочно-мясного направления
-
10 Zentralschweiz
Zen·tral·schweiz, In·ner·schweizf central Switzerland, namely the Cantons of Uri, Schwyz, Unterwalden, Lucerne and Zug -
11 Швиц
( Швейцария) Schwyz -
12 Zentralschweiz
Zen·tral·schweiz, In·ner·schweizf central Switzerland, namely the Cantons of Uri, Schwyz, Unterwalden, Luzern and Zug -
13 ἀίω
a c. acc., vel abs. —ὅσσα δὲ μὴ πεφίληκε Ζεύς, ἀτύζονται βοὰν Πιερίδων ἀίοντα P. 1.14
τόσσαις ιεν ναοῦ βασιλεὺς Λοξίας P. 3.27
( θρῆνον)τὸν ιε λειβόμενον δυσπενθέι σὺν καμάτῳ P. 12.10
οὐδ' ἔστιν πόλις, ἅτις οὐ Πηλέος ἀίει κλέος (Hermann e Σ: ἀύει codd.) I. 6.25 ψόφον ἀιὼν ὀρφανὸν ἀνδρῶν χορεύσιος ἦλθον (Wil.: ἀίων G-H.) Πα... ἀιὼν γὰρ[ (Snell: αϊων Π.) Πα. 22b. 7.b c. gen.μελπομενᾶν ἐν ὄρει Μοισᾶν καὶ ἐν ἐπταπύλοις ιον Θήβαις P. 3.91
-
14 ἄν
ἄνa c. opt.ἀποίητον οὐδ' ἂν χρόνος δύναιτο θέμεν O. 2.16
λάθα δὲ πότμῳ σὺν εὐδαίμονι γένοιτ' ἄν O. 2.18
τίς ἂν φράσαι δύναιτο; O. 2.100κεῖνα δὲ κεῖνος ἂν εἴποι ἔργα O. 8.62
[v. l. διαλλάξαιντ' ἄν ( διαλλάξαιντο codd. cett.) O. 11.20]τά τ' ἐσσόμενα τότ ἂν φαίην σαφές O. 13.103
ὡς μὰν σαφὲς οὐκ ἂν εἰδείην λέγειν O. 13.46
φιλέων δ' ἂν εὐχοίμαν Κρονίδαις Παρθ. 1. 11.b c. ind. aor.ἐπεὶ ἀντίον πῶς ἂν τριόδοντος Ἡρακλέης σκύταλον τίναξε χερσίν O. 9.30
παρ' εὐδένδρῳ μολὼν ὄχθῳ Κρόνου κάλλιον ἂν δηριώντων ἐνόστησ ἀντιπάλων N. 11.26
c dub.I c. ind. fut. [ μαθὼν δέ τις ἂν ἐρεῖ (codd., quorum lectionem recepit Snell, conferens Schwyz-Debr. 2. 351. 2.: ἀνερεῖ Gildersleeve, cf. infra 3.) N. 7.68]II μέλανος ἂν ( δ' ἂν codd.: δ del. Er. Schmid: ἂν om. codex unus: μέλανα δ coni. Hermann: μέλανος ὅγ Bowra.) ἐσχατιὰν καλλίονα θανάτουλτ;στείχοι> (coni. Wil.: ἐν codd.: θανάτοἰ ἔσχε Shackle: θάνατόν γ' ἔσχε Boeckh: ἄν vel ἀν edd.) P. 11.56 Χρομίῳ κεν ὑπασπίζων ἔκρινας ἂν κίνδυνον (sic Σ: alii post ἔκρινας distinxerunt, ἄν = ἀνὰ interpretati.) N. 9.352 in subord. clause. (cf. ὅταν, ὁπόταν.)a c. subj.,I temporalοἱ ὤπασε θησαυρὸν δίδυμον μαντοσύνας, τόκα μὲν φωνὰν ἀκούειν, εὖτ' ἂν δὲ Ἡρακλέης πατρὶ ἑορτὰν κτίσῃ, τότ αὖ χρηστήριον θέσθαι κέλευσεν O. 6.67
ὄλβος οὐκ ἐς μακρὸν ἀνδρῶν ἔρχεται σάος, πολὺς εὖτ' ἂν ἐπιβρίσαις ἕπηται P. 3.106
—εὖτ' ἂν μόλῃ P. 4.76
τάκομαι, εὖτ' ἂν ἴδω fr. 123. 11.II relativeἀμφοτέροισι δ' ἀνὴρ ὃς ἂν ἐγκύρσῃ καὶ ἕλῃ, στέφανον ὕψιστον δέδεκται P. 1.100
δίδωσί τε Μοῖσαν οἶς ἂν ἐθέλῃ P. 5.65
εὐδαίμων δὲ καὶ ὑμνητὸς οὗτος ἀνὴρ γίνεται σοφοῖς, ὃς ἂν τὰ μέγιστ' ἀέθλων ἕλῃ P. 10.23
[ τὰ δ' αὐτὸς ἄν τις τύχῃ (codd. contra metr.: ἀντιτύχῃ Mingarelli) N. 4.91]b c. opt., in relative clause.εἶπε δ' ἐν μέσσοις ἀπάγεσθαι, ὃς ἂν πρῶτος θορὼν ἀμφί οἱ ψαύσειε πέπλοις P. 9.119
in object clause.ἔντειλεν φυλάξασθαι χρέος παισὶν φίλοις, ὡς ἂν θεᾷ πρῶτοι κτίσαιεν βωμὸν O. 7.42
3 dub., due to false division of words. cf. N. 7.68, I. 8.47 [ περ ἂν codd.: πέραν corr. Hermann N. 7.75 ἂν ἔχοι codd.: ἀνέχοι corr. Thiersch N. 7.89 ἂν ἀξίαις codd.: ἀναξίαις corr. Alberti N. 8.10]4 frag. ]οὐκ ἂν παρ[ Θρ. 2. 3. -
15 αὐτός
1 emphatic adj., himself, herselfa nom.,Ὀλυμπίᾳ μὲν γὰρ αὐτὸς γέρας ἔδεκτο O. 2.48
ἐπεὶ πολιᾶς εἶπέ τιν' αὐτὸς ὁρᾶν O. 7.62
αὐτὸς ὑπαντίασεν, Τυροῦς ἐρασιπλοκάμου γενεά P. 4.135
ἀπαθὴς δ' αὐτὸς πρὸς ἀστῶν P. 4.297
χαίρων δὲ καὶ αὐτὸς Ἀλκμᾶνα στεφάνοισι βάλλω P. 8.56
δέος πλᾶξε γυναῖκας · καὶ γὰρ αὐτὰ ὅμως ἄμυνεν N. 1.50
τὰ δ' αὐτὸς ἀντιτύχῃ, ἔλπεταί τις ἕκαστος ἐξοχώτατα φάσθαι N. 4.91
ἕπομαι δὲ καὶ αὐτὸς ἔχων μελέταν N. 6.54
“εἰ μὲν αὐτὸς Οὔλυμπον θέλεις λτ;ναίειν>” N. 10.84 τετράτῳ δ' αὐτὸς ἐπεδάθη fr. 135.b c. subs.αὐτὰ δέ σφισιν ὤπασε τέχναν Γλαυκῶπις O. 7.50
οἱ αὐτὰ Ζηνὸς παῖς ἔπορεν O. 13.76
Ἰάσων αὐτὸς P. 4.169
Αἰήτᾳ παρ' αὐτῷ P. 4.213
θάνεν μὲν αὐτὸς ἥρως Ἀτρείδας P. 11.31
ἀγάλματ' ἐπ αὐτᾶς βαθμίδος ἑσταότ N. 5.1
ἀνὰ δ' αὐλὸν ἐπ αὐτὰν ὄρσομεν ἱππίων ἀέθλων κορυφάν (Ceporinus: αὐτὸν codd.) N. 9.8c c. pron.κατὰ γαἶ αὐτόν τε νιν καὶ φαιδίμας ἵππους ἔμαρψεν O. 6.14
δέξαι στεφάνωμα τόδ' ἐκ Πυθῶνος εὐδόξῳ Μίδᾳ αὐτόν τέ νιν P. 12.6
d c. reflex. pron. [κόρῳ δ' ἕλεν ἄταν ὑπέροπλον, τάν οἱ πάτηρ ὕπερ κρέμασε καρτερὸν αὐτῷ λίθον (codd.: ἅν τοι Fennel: ἅν οἱ Hermann) O. 1.57] ἀλλαλοφόνους ἐπάξαντο λόγχας ἐνὶ σφίσιν αὐτοῖς (v. Trypho, fr. 34 de Velsen; Schwyz. 2. 198 (θ)) fr. 163.2 reflex. pron.ὃν πατὴρ ἔχει μέγας ἑτοῖμον αὐτῷ πάρεδρον O. 2.76
καὶ τὰν πατρὸς ἀντία Μήδειαν θεμέναν γάμον αὐτᾷ O. 13.53
χρὴ δὲ κατ' αὐτὸν αἰεὶ παντὸς ὁρᾶν μέτρον P. 2.34
διδοῖ ψᾶφον περ' αὐτᾶς (sc. δρῦς) P. 4.265 “ ταὶ δ' ἐπιγουνίδιον θαησάμεναι βρέφος αὐταῖς” ( αὐγαῖς coni. Bergk e Σ paraphr.) P. 9.62 τὸ σὸν αὐτοῦ μέλι γλάζεις (Wil.: τὸ σαυτοῦ, τοσαῦτα codd. Theocriti: τὸ σαυτῷ Ahrens) fr. 97.3 him, her, it pers. pron.ἄταν ἅν τοι πατὴρ ὕπερ κρέμασε καρτερὸν αὐτῷ λίθον O. 1.57
ὁ δ' αὐτῷ πὰρ ποδὶ σχεδὸν φάνη O. 1.73
ἤδη γὰρ αὐτῷ διχόμηνις ὅλον ὀφθαλμὸν ἀντέφλεξε Μήνα O. 3.19
ἔδοξεν γυμνὸς αὐτῷ κᾶπος ὀξείαις ὑπακουέμεν αὐγαῖς ἀελίου O. 3.24
ξεινίαις αὐτοὺς ἐποίχονται τραπέζαις O. 3.40
χρὴ τοίνυν πύλας ὕμνων ἀναπιτνάμεν αὐταῖς O. 6.27
δύο δὲ γλαυκῶπες αὐτὸν ἐθρέψαντο δράκοντες O. 6.45
Φοίβου γὰρ αὐτὸν φᾶ γεγάκειν πατρός O. 6.49
νῦν μὲν αὐτῷ γέρας Ἀλκιμέδων (sc. ἐστί) O. 8.65αὐτούς τ' ἀέξοι καὶ πόλιν O. 8.88
σύνδικος δ' αὐτῷ Ἰολάου τύμβος O. 9.98
γλυκὺ γὰρ αὐτῷ μέλος ὀφείλων ἐπιλέλαθ O. 10.3
Τιρύνθιον ἔπερσαν αὐτῷ στρατὸν O. 10.32
δύο δ' αὐτὸν ἔρεψαν πλόκοι σελίνων O. 13.32
τὰ δ' Ὀλυμπίᾳ αὐτῶν ἔοικεν ἤδη πάροιθε λελέχθαι O. 13.101
Σικελία τ' αὐτοῦ πιέζει στέρνα P. 1.19
δόλον αὐτῷ θέσαν Ζηνὸς παλάμαι P. 2.39
καιομένα δ' αὐτῷ διέφαινε πυρά P. 3.44
“ πεύθομαι δ' αὐτὰν ἐναλίαν βᾶμεν” P. 4.38ἀπὸ δ' αὐτὸν ἐγὼ Μοίσαισι δώσω P. 4.67
ἐκ δ' ἄῤ αὐτοῦ πομφόλυξαν δάκρυα γηραλέων γλεφάρων P. 4.121
αὐτοὺς Ἰάσων δέγμενος P. 4.128
“τὰ μὲν λῦσον, ἄμμιν μή τι νεώτερον ἐξ αὐτῶν ἀναστάῃ κακόν” P. 4.155κάρυξε δ' αὐτοῖς P. 4.200
τελευτὰν κεῖνος αὐταῖς ἡμιθέων πλόος ἄγαγεν P. 4.210
Ἑλλὰς αὐτὰν ἐν φρασὶ καιομέναν δονέοι P. 4.218
κλέψεν τε Μήδειαν σὺν αὐτᾷ (αὐτῷ Σ̆{γρ}. σὺν τῇ Μηδείᾳ θελούσῃ καὶ ἐνεργούσῃ) P. 4.250 πότμου παραδόντος αὐτόν (sc. πλοῦτον) P. 5.3ποτὶ γραμμᾷ μὲν αὐτὰν στᾶσε P. 9.118
ὁ Παρνάσσιος αὐτὸν μυχὸςἀνέειπεν P. 10.8
ὁχάλκεος οὐρανὸς οὔ ποτ' ἀμβατὸς αὐτῷ (Tricl. e Σ: αὐτοῖς codd.) P. 10.27ἔνεπεν· αὐτὸν μὰν σεμνὸν αἰνήσειν νόμον N. 1.69
δῶρα καὶ κράτος ἐξέφαναν ἐγ γένος αὐτῷ N. 4.68
πέταται δ' ἐπί τε χθόνα καὶ διὰ θαλάσσας τηλόθεν ὄνυμ αὐτῶν N. 6.49
εἰ δ' αὐτὸ καὶ θεὸς ἀνέχοι (i. e. τὸ τῆς γειτνιάσεως ἀγαθόν) N. 7.89θεὸς ἔντυεν αὐτοῦ θυμὸν αἰχματὰν ἀμύνειν λοιγὸν Ἐνυαλίου N. 9.36
νίκαν, τὰν λτ;γτ;ενοκράτει Ποσειδάων ὀπάσαις, Δωρίων αὐτῷ στεφάνωμα κόμᾳ πέμπεν ἀναδεῖσθαι σελίνων I. 2.15
ἐπεί τοι οὐκ ἐλινύσοντας αὐτοὺς ἐργασάμαν I. 2.46
αὐτοῦ πᾶσαν ὀρθώσαις ἀρετὰν κατὰ ῥάβδον ἔφρασεν I. 4.37
ἄνδωκε δ' αὐτῷ φέρτατος οἰνοδόκον φιάλαν I. 6.39
ἦ γὰρ [α]ὐτῶν μετάστασιν ἄκραν[θῆ]κε (Π̆{S}: ἀνδρ[ῶν] Π̆{ac}) Δ. 4. 40. τρεχέτω δὲ μετὰ Πληιόναν, ἅμα δ' αὐτῷ κύων fr. 74. φοινικορόδοις δἐνὶ λειμώνεσσι προάστιον αὐτῶν Θρ.. 3. κατὰ μὲν φίλα τέκν' ἔπεφνεν δώδεκ, αὐτὸν δὲ τρίτον fr. 171. ἁ Μειδύλου δ' αὐτῷ γενεά fr. 190. ]τ' ἐς αὐτόν[ Δ. 4f. 6.4 ὁ αὐτός v. ὁ C. 7. -
16 δεῦτε
1 hither perhaps pl. of δεῦρο (cf. Lobel, Αλκαίου Μέλη xliv; Schwyz. 1. 632) ὦ Κύπρου δέσποινα, τεὸν δεῦτἐς ἄλσος φορβάδων κορᾶν ἀγέλαν ἑκατόγγυιον λτ;γτ;ενοφῶν τελέαις ἐπάγαγ' εὐχωλαῖς ἰανθείς fr. 122. 19. pro impv., δεῦτ' ἐν χορόν, Ὀλύμπιοι, (v. 1. ἴδετ) fr. 75. 1. -
17 ἐόλει
1 troubles, causes to waver (cf. Σ Ap. Rhod. 3. 471.) πῦρ δέ νιν οὐκ ἐόλει (Boeckh: αἰόλλει codd., Σ.) P. 4.233 -
18 ἐπακοέω
ἐπᾱκοέω ?1 be one's witness θεῶν κρατίστου παῖδες, ἐπακοοῖτε νῦν (coni. Bergk, falsis exemplis usus, cf. Schwyz., 1. 458: ἐπάκοοι νῦν codd.) O. 14.15 -
19 κελαδέω
κελᾰδέω (κελαδέοντι,- -έοντι; -έων; -εῖν: fut. -ήσω, -ήσομεν: aor. -ησε, -ήσαθ, -ησαν; -ήσετ(ε) subj. coni.; -ῆσαι, -έσαι coni.: med. fut. - ησόμεθα.)a hymn c. acc.κελαδεῖν Κρόνου παῖδ O. 1.9
τίνα θεόν, τίν' ἥρωα τίνα δ ἄνδρα κελαδήσομεν; O. 2.2ὄτρυνον νῦν ἑταίρους πρῶτον μὲν Ἥραν Παρθενίαν κελαδῆσαι O. 6.88
ὄφρα Θέμιν ἱερὰν Πυθῶνά τε καὶ ὀρθοδίκαν γᾶς ὀμφαλὸν κελαδήσετ (Heyne: κελαδῆτε codd.) P. 11.10εὔχομαι ταύταν ἀρετὰν κελαδῆσαι σὺν Χαρίτεσσιν N. 9.54
c. dupl. acc., καί νυν ἐπωνυμίαν χάριν νίκας ἀγερώχου κελαδησόμεθα βροντὰν (cf. P. 11.10: i. e. as a victory blessing. v. ἐπωνύμιος) O. 10.79ἄμμι δ' ἔοικε Κρόνου σεισίχθον υἱὸν γείτον ἀμειβομένοις εὐεργέταν ἁρμάτων ἱπποδρόμιον κελαδῆσαι I. 1.54
b abs.ἀναβάσομαι στόλον ἀμφἀρετᾷ κελαδέων P. 2.63
, cf. P. 2.15c c. cogn. acc., singκόσμον ἐπὶ στεφάνῳ χρυσέας ἐλαίας ἁδυμελῆ κελαδήσω O. 11.14
Μοῖσα, καὶ πὰρ Δεινομένει κελαδῆσαι πίθεό μοι ποινὰν τεθρίππων P. 1.58
θαμά κε, τῷδε μέλει κλιθείς, ὕμνον κελάδησε καλλίνικον ( υἱὸν coni. Bergk) N. 4.16 πολλὰ μὲν ἀρτιεπὴς γλῶσσά μοι τοξεύματ' ἔχει περὶ κείνων κελαδέσαι (Br. Keil: v. E. Fränkel, K. Z., 1909, 258; Schwyz., 1. 753: κελαδῆσαι codd.: κελαδέμεν Er. Schmid) I. 5.48ἔσσυταί τε Μοισαῖον ἅρμα Νικοκλέος μνᾶμα πυγμάχου κελαδῆσαι I. 8.62
παρθένοι χαλκέᾳ κελαδ[έον]τι γλυκὺν αὐδᾷ [τρόπ]ον Pae. 2.101
κελ]άδησαν αὐδάν Pae. 7.17
κελαδ[ήσαθ ὕμ]νους (supp. Snell e v. l. ap. Σ.) Πα. 7B. 10. ὄ]ρθιον ἰάλεμ[ον ]κελαδησατ[ Θρ. 5a. 3 = b. 7.d of the song itself, κελαδέοντι μὲν ἀμφὶ Κινύραν πολλάκις φᾶμαι Κυπρίων resound P. 2.15 ἀγών, τὸν ὕμνος ἔβαλεν ὀπὶ νέων ἐπιχώριον χάρμα κελαδέων celebrating N. 3.66 -
20 κενεός
1 empty, met., ineffectualοὐ χθόνα ταράσσοντες κενεὰν παρὰ δίαιταν O. 2.65
φθονερὰ δ' ἄλλος ἀνὴρ βλέπων γνώμαν κενεὰν σκότῳ κυλίνδει χαμαὶ πετοῖσαν N. 4.40
κενεᾶν δ' ἐλπίδων χαῦνον τέλος N. 8.45
c. intern. acc., κενεὰ πνεύσαις ἔπορε μόχθῳ βραχύ τι τερπνόν with empty aspiration O. 10.93 χαύνᾳ πραπίδι παλαιμονεῖ κενεά in vain P. 2.61 of pers. οὔ μιν διώξω· κεινὸς εἴην ( foolish. κενεὸς coni. Schr., cf. Schwyz., 1. 472) O. 3.45 frag. ]ψυχαν κενεῶ[ν] εμε[ fr. 140a. 55 (29).
- 1
- 2
См. также в других словарях:
Schwyz — Country Switzerland … Wikipedia
Schwyz — Escudo … Wikipedia Español
Schwyz — [ʃvi:t̮s ]: Schweizer Kanton u. Stadt. * * * Schwyz [ iː ], 1) Hauptstadt des Kantons Schwyz in der Zentralschweiz, 517 m über dem Meeresspiegel, auf einem Schuttkegel und einer Verlandungsfläche nahe dem Vierwaldstätter See zwischen Rigi… … Universal-Lexikon
Schwyz [1] — Schwyz, einer der drei schweizer. Urkantone und der vier Waldstätte, grenzt östlich an den Kanton Glarus, südlich an Uri und (durch den Vierwaldstätter See) an Unterwalden, westlich an Luzern und Zug, nördlich an Zürich und St. Gallen und hat ein … Meyers Großes Konversations-Lexikon
Schwyz — ([ʃviːts], frz. Schwytz oder Schwyz) steht für: einen Schweizer Kanton, siehe Kanton Schwyz einen Bezirk eines Schweizer Kantons, siehe Schwyz (Bezirk) eine Gemeinde im Kanton Schwyz, der Hauptort des Schweizer Bezirks und Kantons, siehe Schwyz… … Deutsch Wikipedia
Schwyz — Schwyz, 1) der fünfte Canton der Schweiz, nach welchem sich die ganze Eidgenossenschaft genennt hat, liegt zwischen Luzern, Zug, Zürich, St. Gallen, Glarus, Uri u. dem Vierwaldstättersee; 16,83 QM. mit 45,191 Ew. (1860). Es ist vorherrschend ein… … Pierer's Universal-Lexikon
schwyz — schwyz; schwyz·er; schwyz·er·tütsch; … English syllables
Schwyz — v. de Suisse, ch. l. du cant. du m. nom; 12 000 hab. Le canton de Schwyz (908 km²; 111 680 hab.) est situé dans les Préalpes helvétiques. En 1291, son représentant, Werner Stauffacher, prêta le serment du Grütli. Dès lors, le canton joua un rôle… … Encyclopédie Universelle
schwyz — s.n. Rasă superioară de taurine, de culoare predominant brună, crescută pentru lapte şi carne; animal care aparţine acestei rase. [pr.: şviţ] – Din n. pr. Schwyz. Trimis de IoanSoleriu, 23.07.2004. Sursa: DEX 98 … Dicționar Român
Schwyz [2] — Schwyz, Hauptort des gleichnamigen schweizer. Kantons (s. oben), mit Seewen (durch elektrische Bahn verbunden) Station der Gotthardbahn, liegt 514 m ü. M. in einem malerischen, von den beiden Mythen, Rigi und Fronalpstock umgebenen und gegen den… … Meyers Großes Konversations-Lexikon
Schwyz — Schwyz, einer der Urkantone der Schweiz und eine der 4 Waldstätten, 908 qkm, (1900) 55.385 meist kath. E., von den Schwyzer Alpen (westl. Teil der Sihlgruppe der Glarner Alpen, im Rigi 1800 m hoch) durchzogen, im S. rauh, im N. bewaldetes… … Kleines Konversations-Lexikon