-
1 γέφῡρα
γέφῡρα, ἡ, wahrscheinl. von γῆ, γέα, und φύρω, = ein künstlicher Erdwall, ein Damm, vgl. Etym. m. 229, 9; Hom. hat das Wort siebenmal; zweimal in eigentlichster Bedeutung, Erdwall, Damm, Iliad. 5, 88 und 89 ποταμῷ πλήϑοντι ἐοικὼς χειμάρρῳ, ὅς τ' ὦκα ῥέων ἐκέδασσε γεφύρας· τὸν δ' οὔτ' ἄρ τε γέφυραι ἐεργμέναι ἰσχανόωσιν, οὔτ' ἄρα ἕρκεα ἴσχει ἀλωάων ἐριϑηλέων. Mehrmals πολέμοιο γέφυραι, plur. Homerisch anstatt des sing., der Raum, durch welchen zwei feindliche Heere vor dem Beginne des Handgemenges wie durch einen Damm getrennt werden, und auf welchem sie nachher kämpfen, schlechtweg = der Wahlplatz, das Schlachtfeld; immer πολέμοιο (πτολέμοιο) γεφύρας accus. Versende: Iliad. 4, 371 τί πτώσσεις, τί δ' ὀπιπεύεις πολέμοιο γεφύρας; 11, 160 ἵπποι κείν' ὄχεα κροτάλιζον ἀνὰ πτολέμοιο γεφύρας; 20, 427 οὐδ' ἂν ἔτι δὴν ἀλλήλους πτώσσοιμεν ἀνὰ πτολέμοιο γεφύρας; 8, 378 ἢ νῶι Ἕκτωρ γηϑήσει προφανείσα ἀνὰ πτολέμοιο γεφύρας; 8, 553 οἱ δὲ μέγα φρονέοντες ἀνὰ πτολέμοιο γεφύρας εἵατο παννύχιοι, πυρὰ δέ σφισι καίετο πολλά, v. l. ἐπὶ πτολέμοιο γεφύρας, ἐπὶ πτολέμοιο γεφύρῃ, ἀνὰ πτολέμοιο γεφύρῃ, Scholl. Didym. γράφεται γεφύρῃ, Scholl. Nicanor. προηγουμένως μὲν τοῖς ἑξῆς συναπτέον· τὸν γὰρ τόπον ἐν ᾧ ἡ τοῦ πολέμου συμβολὴ γίνεται, γέφυραν εἶπε πολέμου [ἢ τὰς διαβάσεις αὐτὰς αἷς ἐν τοῖς πολέμοις ἐχρῶντο]. λόγον δὲ ἔχει καὶ τοῖς ἄνω συνάπτειν ἵν' ᾖ περίφρασις, πολέμοιο γεφύρῃ ἀντὶ τοῦ τῷ πολέμῳ· ὁ δὲ λόγος, μέγα φρονοῦντες ἐπὶ τῷ πολέμῳ, τουτέστι τῷ κεκρατηκέναι κατὰ τὸν πόλεμον. Die eingeklammerken Worte sind unächt, s. Friedländer, welcher auch mit Recht annimmt, daß Nicanor im Homer ἐπὶ πτολέμοιο γεφύρῃ schrieb. – In der Bedeutung Erdwall gebraucht Pind. das Wort, N. 6, 40, wo der korinthische Isthmus πόντου γέφυρα heißt, u. I. 4, 20 (3, 38), γέφυραν ποντιάδα πρὸ Κορίνϑου τειχέων. Die gewöhnliche Bed. aber nach Hom. ist = B rü che; Her. 4, 85. 97; Att.; γέφυραν ζευγνύναι, γεφύρᾳ ζευγνύναι ποταμόν, eine Brücke über den Fluß schlagen; Ggstz λύειν, sie abbrechen. [ ñ ñ ñ erst Sp., wie Ep. ad. 632 ( App. 223).]
-
2 γέφῡρα
γέφῡραGrammatical information: f.Meaning: `bridge'; on other meanings in Homer s. below (Il.)Derivatives: γεφυρίς πόρνη τις ἐπὶ γεφύρας, ὡς ` Ηρακλέων H. (also with another meaning); denomin. γεφυρόω `make a bridge' (Ion.-Att.; Il. `dam up' s. below',) with γεφύρωσις (Str.), γεφύρωμα `bridge' (J.), γεφυρωτής `builder of b.' (Plu.); γεφυρίζω `abuse' (Plu.), acc. to H. "ἐπεὶ ἐν Έλευσῖνι ἐπὶ τῆς γεφύρας τοῖς μυστηρίοις καθεζόμενοι ἔσκωπτον τοὺς παριόντας"; from there γεφυρισμός (Str.), γεφυριστής (Plu.).Origin: PG [a word of Pre-Greek origin]Etymology: The variation of the first consonant suggests labiovelar gʷ-, but then the γ- cannot be explained. The evidently cognate Arm. kamurǰ `bridge' gives also unsurmountable problems if the word were IE. Beekes, Glotta ?? (2004), ??-?? follows Fur. 97 etc. in connecting Hattic hammuruwa `beam'. The word is an Anatolian loan (or Pre-Greek?). An original meaning `beam' fits all passages in Homer, and notably the expression πολέμοιο γεφύρας, where it has the same meaning as phalanx (`tree, beam'). The form with - ι- and - ου- point to Pre-Greek.Page in Frisk: 1,302-303Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > γέφῡρα
-
3 ὀπιπτεύω
ὀπιπτεύω (ΟΠ), sich wonach umschauen, umherblicken wonach, mit dem tadelnden Nebenbegriffe des müssigen, neugierigen Umhergaffens, γυναῖκας, Od. 10, 67, oder der Furcht, τί δ' ὀπιπτεύεις πολέμοιο γεφύρας, Il. 4, 371; vgl. Hes. O. 29; auch = auflauern, οὐ γάρ σ' ἐϑέλω βαλέειν – λάϑρη ὀπιπτεύσας, ἀλλ' ἀμφαδόν, Il. 7, 243; Hes. O. 808; einzeln bei sp. D., wie Mus. 101, die auch ὀπιπεύω sagen, δολεροῖσιν όπιπευϑεῖσαι ἔπεσσι, Man. 5, 182.
-
4 οπιπτευω
1) подсматривать, разглядывать(τινά Hom.)
2) (со страхом) осматривать(πολέμοιο γεφύρας Hom.)
3) высматривать, подстерегать(λάθρῃ τινά Hom.)
-
5 ὀπιπεύω
A stare at, with collat. notion of spying, watch,ὀπιπεύσεις δὲ γυναῖκας Od.19.67
; or of fear, τί δ' ὀπιπεύεις πολέμοιο γεφύρας ; Il.4.371, cf. Hes.Op.29.II watch, spy,οὐ γάρ σ' ἐθέλω βαλέειν.. λάθρῃ ὀπιπεύσας, ἀλλ' ἀμφαδόν Il.7.243
;εὖ μάλ' ὀπιπεύοντα.. βάλλειν Hes.Op. 806
, cf. Musae.101, Orph.A. 249 :—[voice] Med., to be on the alert, Onos.10.26.III seduce, Man.3.196 :—[voice] Pass.,δολεροῖσιν -ευθεῖσαι ἔπεσσιν Id.6.182
. (Redupl. from ὀπ-, cf. ὄπ-ωπα.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὀπιπεύω
-
6 γέφυρα
γέφῡρα ([dialect] Boeot. [full] βέφυρα Stratt.47.5), [dialect] Lacon. [full] δίφουρα Hsch., Cret. [full] δέφυρα GDI5000 iiA b 6 ([place name] Gortyn), ἡ (used by Hom. only in Il., always in pl.):—dyke, dam,ποταμῷ πλήθοντι ἐοικὼς χειμάρρῳ, ὅς τ' ὦκα ῥέων ἐκέδασσε γεφύρας· τὸν δ' οὔτ' ἄρ τε γέφυραι ἐεργμέναι ἰσχανόωσι Il.5.88
; cf. γεφυρόω: metaph., πολέμοιο γέφυραι, expld. by Sch.Il. as αἱ δίοδοι τῶν φαλάγγων, i. e. the open space between hostile armies, but more prob. limits of the battlefield, Il.4.371, 11.160, etc.; πόντου γ. of the Isthmus of Corinth, causeway through the sea, Pi.N.6.39, cf.I. 4(3).20; so, of the causeway between Athens and Eleusis, Carm.Pop.9; at the Euripus, Str.9.2.2.II after Hom., in sg., bridge,γέφυραν ζευγνύναι Hdt.4.97
, cf. 1.75 (pl.);γ. γαῖν δυοῖν ζευκτηρίαν A. Pers. 736
;γ. λῦσαι X.An.2.4.17
;πόρον ὑπὲρ γεφυρῶν ἄγοντες Lib. Or.11.243
; also, of a tunnel,ὑποστείχει γ. Philostr.VA1.25
.
См. также в других словарях:
γέφυρα — Τεχνικό έργο που εκτείνεται σε όλο το πλάτος ενός δρόμου, όταν διακόπτεται για ένα διάστημα η συνέχεια του αναχώματος, είτε εξαιτίας των εμποδίων που δεν είναι δυνατόν να εξαλειφθούν, όπως είναι για παράδειγμα τα υδάτινα ρεύματα, μία χαράδρα ή οι … Dictionary of Greek
οπιπεύω — ὀπιπεύω και διάφ. τ. ὀπιπτεύω (Α) 1. παρακολουθώ με το βλέμμα, κοιτάζω επίμονα, με περιέργεια («δινεύων κατὰ οἶκον, ὀπιπεύσεις δὲ γυναῑκας;», Ομ. Οδ.) 2. ενεδρεύω, παραμονεύω, παραφυλάω 3. (ενεργ. και μέσ.) δελεάζω, εξαπατώ, αποπλανώ («δολεροῑσιν … Dictionary of Greek